Jelen tanulmány a családtól való elszakadással járó külföldi munkavállalás magyarországi elterjedtségét, a transznacionális családok típusait és területi sajátosságait vizsgálja, valamint a külföldi munka miatt kiskorú gyermekeiktől hosszabb-rövidebb ideig távollévő (átmenetileg/tartósan külföldön élő vagy távolsági ingázó) szülők demográfiai profilját és transznacionális gyakorlatait tárja fel a 2011. évi népszámlálás és a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján. A vizsgált adatsorok azt mutatják, hogy Magyarországon - elsősorban a külföldre történő munkavállalási célú távolsági ingázás térnyeréséből kifolyólag - a kiskorú gyermeket nevelő transznacionális családok száma egyre inkább növekszik. 2011-ben 25 ezer, 2016-ban pedig 37 ezer kiskorú gyereket érintett a szülők külföldi munka miatti távolléte. A Magyarországon élő transznacionális családok többségét 2016-ban olyan kétszülős családok alkották, ahonnan az apa volt távol, viszont azoknak a 18 éven aluli gyermeket nevelő családoknak a száma is megközelítette a háromezret, ahonnan mindkét szülő vagy egyedülálló szülő hiányzott. Többségében szakmunkás végzettséggel vagy érettségivel rendelkező szülők döntöttek a családtól való elszakadással járó külföldi munka mellett, ugyanakkor a külföldön dolgozó anyák körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is magas, 2016-ban 22% volt. A külföldi munkát vállaló anyák 85%-a képzettségi szintjénél alacsonyabb szintű munkát végzett 2016-ban, több mint negyedük szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozott.  Kulcsszavak: transznacionális családok, hátrahagyott gyerekek, nemzetközi mobilitás, külföldi munkavállalás, migráció, ingázás