Tanulmányunk a koronavírus-járvány magyar állampolgárok nemzetközi vándorlására gyakorolt hatásait vizsgálja. A magyarok ki- és visszavándorlását érintő változások számszerűsítéséhez a járvány előtti adatokra építő, hibrid - gépi tanulási módszerekkel kiegészített - megszakított idősoros elemzéseket végeztünk. Előbb havi szintű szimulációs modelleket alkottunk a 2020-as és 2021-es évek folyamataira nézve, majd összehasonlítottuk ezeket a tényleges vándorlási adatokkal. Eredményeink szerint a koronavírus-járvány következtében az eredetileg várt kivándorlásoknak csak 75%-a, a visszavándorlásoknak pedig 88%-a valósult meg. A COVID sokkhatása a visszavándorlások tekintetében csak évközi torzulásokat okozott. Ezzel szemben a kivándorlásokra gyakorolt hatások a vizsgált időszakban tartósak maradtak. Miközben az Ausztriába irányuló mozgásokat a korábbi évekre jellemző szezonális mintázat felborulása és a kivándorlások halasztása jellemezte, addig az Egyesült Királyságba és Írországba irányuló havi kivándorlásoknak körülbelül a fele teljes egészében elmaradt. Tanulmányunk egyik fontos következtetése, hogy a világjárvány vándorlási hatásainak megértéséhez csak a migráció egy dinamikusabb és rugalmasabb értelmezése révén kerülhetünk közelebb.  Kulcsszavak: nemzetközi vándorlás, földrajzi mobilitás, COVID-19, gépi tanulás, megszakított idősoros elemzés