Bevezetés: A funkcionális elektromos izomstimuláció (FES) alacsony energiájú elektromos impulzusok alkalmazása által aktív izomösszehúzódás kiváltására alkalmas eljárás. Szakszerűen összeállított ingerlési mintázattal és paraméterekkel a bénult izmok összehangolt aktivitásának kiváltása által komplex ciklikus mozgásformák tartós végrehajtása is kivitelezhető. Az itt bemutatott kutatásunkban két paraplég, spasztikus gerincvelősérült FES segítségével kiváltott alsó végtagi kerékpározó mozgását vizsgáljuk. Cél: Célkitűzésünk a FES tréning protokoll változtatásával elért eredmények vizsgálata, az ingerlési paraméterek optimalizálása, valamint a pandémia miatti kényszerszünet vizsgálati eredményekre való hatásának vizsgálata. Anyag és módszer: Egy előtanulmány keretében optimalizáltuk az ingerlési paramétereket - melynek során az egyik páciens egy sok-csatornás izom stimulátorral felszerelt kerékpár ergométeren végzett FES-sel szabályozott tréningeket. A másik páciens több hónapon keresztül hetente két alkalommal részesült FES kezelésben, melynek során a kerékpározó mozgás kivitelezéséhez BerkelBike tricikli és sokcsatornás elektromos izomingerlő készülék használatával mindkét alsó végtagon a quadriceps, a hamstrings és a gluteus maximus izmokat stimuláltuk, éptestű ember kerékpározása alapján meghatározott ingerlési minta szerint. A második páciens tréningjein mértük az aktív tekerési időt, a távolságot, a pedálfordulatszámot. A pandémia miatt három hónapos szünetre kényszerültünk, melynek során a páciens nem részesült kezelésben. A kényszerszünet előtti és utáni időszakban mért paramétereket összehasonlítottuk. Eredmények: Az első páciens esetében megfigyeltük, hogy az ingerlő impulzusok frekvenciájának megváltoztatása nem befolyásolta jelentősen a páciens teljesítményét. A triciklit alkalmazó páciens esetén megfigyeltük, hogy az aktív tekerési idő nő a tréningek sorozatában és hogy a pandémia okozta kihagyás szignifikáns visszaesést okozott minden mért paraméter esetében. Az újrakezdést követően azonban újból ugrásszerű gyors fejlődést tapasztaltunk minden mért paraméter esetében és a páciens 6 hét alatt elérte a lezárás előtti teljesítményét. Ez a FES terápia hosszútávú hatásosságát igazolja. Következtetés: A teljes harántléziós gerincvelősérültek számára négyévenként nemzetközi FES kerékpározó (tricikliző) versenyeket rendeznek. Az ezekre való felkészülés gondosan előkészített rehabilitációs tréningsorozatot, és az izomingerlési paraméterek vizsgálatát igényli. Eredményeink alapján, ha a felkészülés közben szünetet kell tartani, a kihagyás miatt elmaradt fejlődés pótol-ható és a szünet nem akadályozza meg a versenyhez szükséges megfelelő teljesítmény elérését. Ennek alátámasztását összegezzük ebben a munkában.  Kulcsszavak: FES kerékpározás, gerincvelő sérülés, pandémia, BerkelBike