Idősellátás és a családi gondozók terhelése a COVID-19-járvány első hulláma idején / Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Széman Zsuzsa
Bibliogr.: p. 1661-1662. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32596
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 42. sz., p. 1654-1662. : ill.
Bevezetés: A COVID-19-járvány miatt mind az egészségügyi, mind a szociális ellátórendszer kapacitása csökkent, korlátozott elérhetőségük és a járványhelyzet speciális kihívásai miatt az idős hozzátartozók gondozását vállaló családtagok (családi gondozók) feladatai növekedtek, megterhelődésük fokozódott, miközben erőforrásaik csökkentek. Közleményünkben nem a kórokozóval, hanem az általa okozott járvány egészségügyi és szociális ellátórendszert is érintő lehetséges hatásaival foglalkozunk. Célkitűzés: A COVID-19-járvány első hulláma idején, 2020. 04. 30. és 2020. 07. 09. között online kérdőívvel vizs gáltuk a családi gondozók terhelődését, melyet a gondozók egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatai tükrében mutatunk be. Módszerek: Online kérdőíves felmérés (n = 1004; a COVID-19-járvány alatt is gondozók száma 491 fő); az adatbázis elemzése kvantitatív és kvalitatív (tartalomelemzési) módszerekkel történt. Eredmények: A COVID-19-járvány idején is gondozást folytató válaszadók több mint felének növekedtek a gondozási terhei. Összefüggés látható a gondozási terhek COVID-19-járvány alatti növekedése és a gondozó lakhelyének településtípusa, a gondozott dementiával való érintettsége, a házi segítségnyújtás, illetve egyéb gondozási segítség igénybevétele, valamint a munkavégzés között. Azok, akik a terhek járványhelyzet miatti növekedéséről számoltak be, a gondozói szerepet is megterhelőbbnek élik meg. A legnagyobb pluszterhet a korlátozások, az ellátási nehézségek, valamint a járványhelyzet miatti megnövekedett mentális terhelődés jelentette. Megbeszélés: Más kutatásokkal összhangban eredményeink arra utalnak, hogy a gondozási terhek COVID-19-járvány alatti növekedése a járványhelyzet speciális kihívásaival magyarázható. Következtetés: A családi gondozókat különösen érzékenyen érintő korlátozásoknak, valamint az ellátások nehezebb elérhetőségének ellensúlyozására hasonló helyzetben szükséges lenne rendkívüli szolgáltatások bevezetése. A veszélyhelyzetben nagymértékben megnövekedett mentális terhelődés ráirányítja a figyelmet a gondozók mentálhigiénés ellátásának szükségességére. Kulcsszavak: tartós gondozás, családi gondozók, megterheltség, szociális és egészségügyi ellátórendszer, szolgáltatásfejlesztés