Bevezetés: Magyarországon, szemben a legtöbb más országgal, a COVID-19 járvány első évében (2020. márciustól decemberig) jelentősen emelkedtek az öngyilkossági halálozási adatok. Az egészségügyi ellátórendszeren belül a sürgősségi betegellátás leterheltsége a járvány első időszakában világszerte inkább csökkent. Kutatásunk fő célja annak felmérése volt, hogy a szándékos önmérgezéses öngyilkossági kísérletek száma miként változott a járvány első két évében a megelőző (2020. március előtti) évek trendjéhez képest Budapesten és Pest megyében. Módszer: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunkban a 2019. január 1. és 2021. december 31. között a Péterfy Sándor utcai Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályon és Klinikai Toxikológiára önmérgezés miatt beszállított páciensekről készült pszichiátriai konzíliumi véleményeket elemeztük. A kórház elektronikus egészségügyi rendszerében tárolt véleményekből két adatot rögzítettünk: a szuicid célú önmérgezés tényét és a páciens nemét. Megszakított idősor elemzést alkalmaztunk, melyhez negatív binomiális regresszió becsléseire támaszkodtunk. A trendekben megmutatkozó szint eséseket changepoint detektálással vizsgáltuk. Eredmények: A férfiaknál a járvány előtti időszakhoz képest a kísérletezők száma 16,6%-kal csökkent (p<0,001). A nőknél és a teljes populációban is hasonló mértéku és szignifikáns mérséklődést tapasztaltunk. A trendváltozásra a nők és a teljes populáció esetében 2020 augusztusában, a férfiak esetében októberében került sor. Következtetések: Felvethető, hogy a nem violensnek mondható gyógyszeres önmérgezéses szuicid kísérleten átesett emberek is kisebb valószínuséggel hívtak segítséget, például mentőt, vagy eleve kevesebben kísérleteztek, mert a fertőzéstől való félelem miatt nem szerettek volna kórházba kerülni. Ezt támasztja alá az, hogy a vizsgált trendben a változás (augusztus és október) egybeesik a járvány magyarországi második hullámának kezdetével. Kulcsszavak: járvány, önmérgezés, öngyilkossági kísérlet, nem violens, sürgősségi ellátás