Bevezetés és célkitűzés: Az iszkémiás szívbetegség világszerte a vezető halálokok között szerepel. Célunk az izkémiás szívbetegség epidemiológiai helyzetének bemutatása. Módszer: Áttekintés keretében ismertettük az iszkémiás szívbetegség incidenciáját, mortalitását, prevalenciáját 100.000 főre vetítve. Adataink a Global Burden of Disease (GBD), a World Health Organization (WHO) European Mortality Database (MDB) és a Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszeréből (NEKIR) származnak a 2019-es keresztmetszeti évre, 1990 és 2014, valamint 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan. Az iszkémiás szívbetegséget a BNO 10. revíziója alapján az I20-I25-ös kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: Globálisan a legkedvezőtlenebb adatokat a Kelet-Mediterrán régió mutatja. Valamennyi régióban a magas halálozási adatokhoz magas incidencia társul. Az Európai Unióban (nők: 58,77/100.000; férfiak: 101,55/100.000) kedvezőbbek voltak a halálozási adatok, mint hazánkban (nők: 141,31/100.000; férfiak: 221,55/100.000) 2019-ben. Magyarországon az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás a teljes lakosság körében és a 25-65 évesek körében is az Alföldön és az Eszak-magyarországi régióban mutatja a legkedvezőtlenebb értékeket. A legmagasabb halálozás a férfiak és a nők tekintetében is az Ozdi járásban figyelhető meg. A Közép-magyaroszági régióban és a Dunántúlon kedvezőbb halálozási adatokat láthatunk. Megbeszélés: Magyarországon az iszkémiás szívbetegség incidenciája, prevalenciája, mortalitása magasabb, mint az Európai Unió tagállamainak átlagértékei a teljes lakosság körében. Az epidemiológiai mutatók ismerete elengedhetetlen az ellátásszervezéshez szükséges szakmapolitikai döntések meghozatalához.  Kulcsszavak: iszkémiás szívbetegség, epidemiológia, incidencia, prevalencia, mortalitás