Szubklinikus pitvarfibrilláció és antikoaguláns kezelés: mit tudunk 2022-ben? / Vámos Máté [et al.]
Bibliogr.: p. 238. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2022.52.3.234
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2022. 52. évf. 3. sz., p. 234-238. : ill.
Jelen áttekintő közlemény a beültethető kardiológiai eszközökkel detektált szubklinikus pitvarfibrilláció (SCAF) esetében szóba jövő antikoaguláns kezelés kockázathaszon viszonyára fókuszál. Mai tudásunk szerint az 56 percet meghaladó SCAFepizódokat követően kell számolnunk a stroke kockázatának fokozódásával. Bár az abszolút kockázat alacsonyabb a manifeszt, klinikai pitvarfibrillációban (AF) megfigyelthez képest, a rizikó fokozatosan emelkedik, arányosan a SCAFesemények hosszával/gyakoriságával. A pitvari ritmuszavarok és a strokeesemények időbeli összefüggése ugyanakkor nem mindig konzekvens, amely alapján a SCAF/AF kardiovaszkuláris kockázati markernek és nem mindig a stroke közvetlen okának tekinthető. Több tanulmány is készült a SCAF, illetve ismeretlen eredetű stroke esetén alkalmazott intenzív monitorozás és antikoaguláns kezelési stratégiák vizsgálatára, amelyek eredményei több ponton ellentmondásosak. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális ajánlások tükrében a trombembóliás rizikó és a SCAF események hosszának/gyakoriságának individuális és dinamikus mérlegelése alapján kell döntenünk az antikoaguláció bevezetéséről ezen betegek esetében. Kulcsszavak: szubklinikus pitvarfibrilláció, SCAF, antikoaguláció, stroke
