Az otosclerosis egy máig tisztázatlan eredetű csontanyagcsere-betegség, amely csakis humán temporalis csontban alakít ki apró csontátépüléssel járó gócokat. Ezek az elváltozások a leggyakrabban az ovális ablakfülke elülső részén és a stapestalpban alakulnak ki, és mechanikailag fixálják a hallócsontláncolatot, következményes vezetéses halláscsökkenést okozva ezzel. Az otosclerosis kezelésével kapcsolatban természetes igény, hogy különféle gyógyszeres terápiás lehetőségekkel próbáljuk visszafordítani a betegséget, ez idáig azonban csupán a csontátépülést sikerült lelassítani. A nátrium-fluorid- és a biszfoszfonátkezelés igen ígéretesnek mutatkozott, súlyos mellékhatásaik miatt azonban alkalmazásuk csak kivételes esetekben jöhet szóba. A célzott (biológiai) terápiákhoz nagy reményt fűznek, ezeket azonban Magyarországon még nem engedélyezték. Az otosclerosis terápiájának "gold standard" eljárása a sebészi megoldás, mely nem a betegséget gyógyítja meg, pusztán a halláscsökkenés vezetéses komponensét küszöböli ki. A régebbi műtéti technikát, a stapedectomiát egyre inkább felváltja a technikailag egyszerűbb stapedotomia, ám mindmáig szinte ekvivalens eljárásnak tekinti őket a szakirodalom. A szokványos mikroszkópos stapessebészet mellett külön bemutatjuk a legmodernebb endoszkópos stapedotomiát is.  Kulcsszavak: gyógyszeres terápia, otosclerosis, sebészi terápia, stapessebészet