Az 1990-es évektől a tomográfiás vizsgálati technikák a szemészetben jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az optikaikoherenciatomográfiának (OCT) döntő szerepe van a retina kórképeinek differenciáldiagnózisában, ez az infravörös fénnyel működő noninvazív technika azonban a szem elülső szegmentumának képalkotására is kiválóan alkalmas. A korábbi "time-domain" rendszerű tomográfiákat a szemmozgásra kevésbé érzékeny, nagyobb felbontásra képes 'spectral-domain' és 'swept-source' típusok váltották fel. Mikrométeres felbontású képalkotása a rekonstruált keresztmetszeti képek mellett kvantitatív adatokat biztosít a szemfelszíntől a szemlencséig. Alkalmazási területeihez tartozik a szemfelszín, a cornealis homályok, degenerációk, dystrophiák vizsgálata. A szaruhártyakórképek diagnosztikájában előnye, hogy megbízható adatokat szolgáltat nemcsak az elülső, hanem a hátulsó felszín görbületéről, így a szaruhártya valódi teljes törőerejéről, valamint vastagságáról is. Segítségével a korai keratoconus is kiszűrhető. Emellett kiválóan alkalmazható szaruhártyaműtétek (refraktív sebészet, szaruhártya-átültetés) utáni követésre. Ezeken felül a glaucoma diagnosztikájában, műlencsetervezésben is pontos, megbízható technológia. Az egyik legújabb felhasználási területe az operálómikroszkópba integrált formája, amely műtét közben az operatőr munkáját segíti. Másik, szintén újdonságnak számító formája az elülső szegmentum noninvazív angiográfiás vizsgálata.  Kulcsszavak: optikaikoherencia-tomográfia (OCT), szaruhártya, elülső szegmentum