Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=163645
MOB:2004/2-3; 2024/2
Szerzők:Fadgyas Balázs; Bátyi Fanni Gyöngyi; Kovács Júlia Petronella
Tárgyszavak:GYERMEK; TRAUMA; FRACTURÁK; FRACTURAFIXÁLÁS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2024. 165. évf. 23. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A gyermekkori törések rögzítése percutan Kirschner-drótos tűzéssel: epi- vagy subcutan hagyjuk a drótot? / Fadgyas Balázs, Bátyi Fanni Gyöngyi, Kovács Júlia Petronella
  Bibliogr.: p. 911-912. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33051
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 23. sz., p. 908-912. : ill.


Bevezetés: Bizonyos gyermekkori törések minimálisan invazív műtéti megoldása a percutan Kirschner-drótos tűzés. Előnye, hogy kis műszerezettséget igényel, a drót eltávolítása egyszerű. Hátránya, hogy külső rögzítőt is igényel (gipsz, alumíniumsín). Célkitűzés: A dolgozat célja volt annak vizsgálata, hogy az epicutan (bőrfelszín felett) hagyott tűződrótok esetén alakul-e ki több szeptikus szövődmény, rövidebb-e az összes kórházi tartózkodás, fémkivételkor kisebb-e a narkózisok száma, mint subcutan hagyott drótok esetén. Módszer: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2017 és 2021 között megfigyelésen alapuló retrospektív kohorszvizsgálat történt. Beválogatási kritérium volt a 0-18 éves életkor, minden zárt, fedetten reponált törés, amelyet percutan tűzéssel rögzítettek. Kizárásra kerültek azok a betegek, akiknek egyidejűleg több műtéti ellátást igénylő vagy nyílt törésük volt, ahol többféle műtéti technika egyidejű alkalmazása történt, a nyílt repozíciók, ha frakcionáltan történt a dróteltávolítás, illetve ha hiányos volt a dokumentáció, vagy a beteg kezelése más intézetben indult/zárult. A betegek csoportosítása a drótok helyzete alapján történt (a drót bőrhöz való viszonya alapján epivagy subcutan). A vizsgált paraméterek közé tartozott a fémkivételnél alkalmazott érzéstelenítési mód, a kumulatív kórházi tartózkodás ideje, a szeptikus szövődmények aránya. Statisztikai analízisre a khi2-tesztet és a kétmintás t-próbát alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálatba 427 gyermeket vontunk be, átlagéletkoruk 10 (min.: 1, max.: 17) év volt. A drótok 138/427 esetben subcutan, 289/427 esetben epicutan helyzetűek voltak. Subcutan drótok esetén a kumulatív kórházi ápolási napok száma átlagosan 3,44 nap, epicutan esetben 1,92 nap volt (p = 0,0158). Narkózisra fémeltávolítás esetén subcutan drótoknál 33/138, epicutan drótoknál 19/289 esetben volt szükség (p<0,0001). Szeptikus szövődmény subcutan drótoknál 6/138, epicutan esetben 16/289 fordult elő (p = 0,6). Megbeszélés: Az epicutan drótok esetén rövidebb a kórházi tartózkodási idő, ritkábban van szükség narkózisra fémeltávolításkor, nincs több szeptikus szövődmény annak ellenére, hogy a bőrön kívül helyezkednek el. Következtetés: Az epicutan hagyott drótok alkalmazása előnyösnek tűnik: ritkábban igényel narkózist az eltávolításuk, így az összes kórházi ápolási nap száma alacsonyabb.  Kulcsszavak: gyermek, törés, percutan tűzés, Kirschner-drót, trauma