Az inzulinkezelés az 1-es típusú cukorbetegségben nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. A 2-es típusú cukorbetegséggel élők egy részénél a "nem inzulin szerek" mellett, a jó anyagcserehelyzet biztosítása érdekében lehet szükség inzulin alkalmazására. Az inzulinkezelés a gyors és erélyes hatás mellett lehetséges mellékhatásokkal is rendelkezik, ezért alkalmazásának sarokköve a megfelelő indikáció. Közleményünkben áttekintjük azokat a szempontokat, amelyek mentén jó döntést hozhatunk az inzulinterápia bevezetésére vonatkozóan. Összefoglaljuk az inzulinkezelés alkalmazására rendelkezésünkre álló számos inzulinkészítményt és inzulinalkalmazási rendszert. Elemezzük az analóg inzulinkészítmények előnyeit a human inzulinokkal szemben. Bemutatjuk azokat a betegre és a terápiás lehetőségekre vonatkozó jellemzőket, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen a terápiás terv készítésekor. A kezelésre vonatkozó döntést a beteggel együttesen kell meghoznunk. Az inzulinkezelés bevezetésének időszakában különösen nagy szükség van a beteg önmenedzselő képességének (DSMES) kialakítására, fejlesztésére. A háziorvosoknak nagy szerepük van az inzulinkezelésre szoruló betegek kiválasztásában és szakellátóhelyre irányításában, majd az inzulinkezelt betegek támogatásában. Számukra átfogó, friss információt igyekszünk közvetíteni, valamint rávilágítunk arra, hogyan tudja segíteni a háziorvos cukorbetegei ellátását, illetve mik a diabetológiai szakellátóhellyel való együtt működés legfontosabb elemei.  Kulcsszavak: glükotoxicitás, C-peptid-szint, cardiorenalis védelem, BOT terápia, intenzív inzulin terápia (ICT)