Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, hogy a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat és a betegek egyéni élethelyzetét. Napjainkban erre a modern terápiás lehetőségek mellett, hypoglykaemia-kockázat nélkül, szigorúbb célértékekre törekvéssel nagyobb esély van, mint egy-két évtizeddel korábban. A klinikai inercia elkerülésének lehetősége pedig jórészt a családorvosok kezében van, hiszen ők ismerik a betegeiket a legjobban, betegségeikkel, élethelyzetükkel együtt, ők követik a betegeket hosszú éveken át. A szakellátásba az általuk delegált betegek kerülnek, rajtuk is múlik, hogy az érintettek ne veszítsenek időt a megfelelő terápia megkezdéséig. A friss nemzetközi és magyar ajánlások mind gyógyszeres, mind nem gyógyszeres vonatkozásban részletes útmutatást adnak a korszerű kezelési lehetőségekről. Az összefoglalóban a teljesség igénye nélkül néhány olyan gyógyszer/gyógyszercsoport kerül ismertetésre, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Családorvosként is fontos tudni, hogy hová kell helyezni ezeket a modern és kevésbé modern szereket a terápiás palettán, a gyógyszerválasztás során milyen szempontokat kell figyelembe venni, és hogyan kell célzottan, időben továbbirányítani a betegeket a szakellátás felé.  Kulcsszavak: diabetes kezelése, egyénre szabott terápia, klinikai inercia, betegségmódosító terápia, cardiovascularis, renalis prevenció, családorvos szerepe