BEVEZETÉS - A méhnyakrák egy ma már megelőzhető, mégis az európai átlagnál magasabb mortalitási rátát mutató betegség Magyarországon. Kutatásunk célja a hazai méhnyakszűréshez köthető mutatók vizsgálata hazai és nemzetközi viszonylatban. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív, retrospektív kutatást végeztünk. Adataink az OECD Health Statistics, a Nemzeti Rák regiszter és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak a 2000-2019 közötti időintervallumban. Az OECD tagállamok tekintetében a 100 ezer főre vetített, standardizált halálozási arányszámot és a szűrésen való részvételi arányt (%) válogattuk le. Kétmintás t-próbát, lineáris- és ß-regressziót, valamint Pearson-féle korreláció analízist számoltunk, továbbá kétlépcsős klaszterelemzést végeztünk (IBM-SPSS 25.0; STATA 14.2). EREDMÉNYEK - A méhnyakrák prevalen ciája 2000-ben 30,2/100 ezer fő volt, ami 2019-ben 20,1/100 ezer főre esett vissza. 2010-ben volt a legkisebb a méhnyakrák előfordulási gyakorisága (18,5/100 ezer fő). Hazánkban a szűrővizsgálatokon való részvételi arány 2006-ban 47,2% volt, és az évek során folyamatosan csökkent, 2019-ben a 20-69 éveseknek már csupán a 30,2%-a jelent meg szűrésen. 2019-ben Magyarországon 6,0/100 ezer fő volt a halálozási ráta, ami a 2000-es értéknél 30,2%-kal kisebb, azonban az európai átlagnál (3,8/100 ezer fő) még mindig nagyobb. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy amelyik országban többen vettek részt a méhnyakszűrésen, ott a 2019-es év adatai alapján (r = -0,697; p = 0,017) kevesebben haltak meg méhnyakrákban. KÖVETKEZTETÉSEK - Magyarországon továbbra is kihívást jelent a magasabb részvételi arány elérése a méhnyakszűrésen, ugyanakkor csökkent a mortalitás mértéke. A lakosság egészségtudatosságának növelésére irányuló intézkedések mellett a szolgáltatói oldal szerepének fontosságát és annak lehetőségeit is szükséges tudatosítani egy még eredményesebb szűrőprogram érdekében.  Kulcsszavak: méhnyakrák, mortalitás, szűrőprogramok