Az emlőrák - a fejlett országokhoz hasonlóan - hazánkban a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. A sikeres szűrőprogramoknak köszönhetően a felfedezett emlőrákok gyakorisága nő, miközben a szűrésből kiemelt preklinikai esetek nagyobb arányának és a korszerű sebészi és onkológiai terápiának köszönhetően a halálozás csökkenő tendenciát mutat. Az emlődaganatok közel kétharmada hormonreceptor-pozitív, humán epidermális növekedési faktor receptor2 negatív, azaz jól reagál a hormoncsökkentő terápiára. Az endokrin terápiával kezelt emlőrákos betegeknél - mivel a betegség krónikus jellegűvé vált - számolnunk kell a terápia hosszú távú hatásaival is. A kezelés hatására a csontvesztés üteme felgyorsul, az ásványi csonttömeg csökken, ami a csonttörési kockázat növekedését is okozza. Ez külön jelentőséggel bír a már egyébként is postmenopausában lévő betegeknél, de a fiatal, mesterséges menopausát kiváltott esetében is figyelni kell rá. A jelen összefoglaló közleményben az elmúlt három évtized szakirodalmi adatainak áttekintésével szeretnénk ráirányítani a figyelmet a téma jelentőségére. Az időben elvégzett diagnosztikus lépések elengedhetetlenek a csontvesztés korai felismerése és a törésprevenciós kezelés bevezetése érdekében.  Kulcsszavak: emlőrák, endokrin terápia, osteoporosis, csonttörés