Célkitűzés: A krónikus vesebetegség (CKD) megnövekedett komorbiditási teherrel, rokkantsággal és halálozással társul, így világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelent. Magyarországon azonban nem rendelkezünk prevalenciaadatokkal. Módszerek: Vizsgálatunkban a CKD prevalenciáját, stádiummegoszlását és a gyakori társbetegségeket határoztuk meg Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében, Baranya vármegyében élő, egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő egyének csoportjában, 2011 és 2019 között, a becsült glomerularis filtrációs ráta (bGFR), az albuminuria és a nemzetközi betegségkódok alapján, adatbázis-elemzés segítségével. Összehasonlítottuk a laboratóriumi mérésekkel igazolt és a releváns diagnóziskódokkal regisztrált CKD-betegek számát. Eredmények: A régióban elő 296 781 egyén közül 31,3%-nál történt bGFR-mérés és 6,4%-nál végeztek albuminuriameghatározást, akik között 13 596 CKD-beteget (14,0%) azonosítottunk a laboratóriumi határértékek alapján. Meghatároztuk a bGFR szerinti stádiummegoszlást (G3a: 70%, G3b: 22%, G4: 6%, G5: 2%). Az összes CKD-beteg 70,2%-a volt hypertoniás, 41,5%-a volt diabeteses, 20,5%-ánál fordult elő szívelégtelenség, 9,4%-ánál szívinfarktus és 10,5%-ánál stroke. A laboratóriumilag igazolt esetek csupán 28,6%-ánál történt meg a CKD diagnózis kódolása a 2011-2019 közötti időszakban. Következtetések: A CKD prevalenciája 14,0% volt az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő lakosok magyarországi szubpopulációjában a 2011-2019 közötti időszakban, emellett a CKD diagnózisának dokumentálását jelentősen alacsonyabbnak találtuk.  Kulcsszavak: CKD-prevalencia, társbetegségek, CKD lejelentése, orvosi adatbázisok, valóélet-adatok