Célkitűzés: A vizsgálat célja, hogy feltérképezze azokat a pszichés és szomatikus zavarokat az ápolók körében, amelyeket az éjszakai műszak miatt felborult biológiai ritmus okozhat. A vizsgálat módszere: A vizsgálat a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szakdolgozói körében történt. Ennek során 268 fő foglalkozás-egészségügyi dokumentációja került feldolgozásra, és emellett kérdőíves adatgyűjtés (n=108) is zajlott. Az alvászavarok az Epwort-féle skálával, míg a szorongás a Beck-féle szorongásskála segítségével került vizsgálatra. Az adatok elemzése leíró statisztikával, gyakoriság- és átlagszámításokkal, ?2- és t-próbával történt. Eredmények: A több műszakban dolgozó ápolók BMI-értéke magasabb, de nincs szignifikáns különbség. A több műszakban dolgozó ápolók az ESS alvási skálán elért átlagpontszáma kicsit magasabb, mint az egy műszakban dolgozóké. A Beck-féle szorongásskála vizsgálatánál sem volt szignifikáns különbség a két műszakrend között. Következtetések: Véleményünk szerint a magasabb elemszám mellett a látott különbségek szignifikánsak lennének.  Kulcsszavak: cirkadián ritmus, több műszak, krónikus betegségek, APN