Bevezetés: A felgyorsult gazdasági, társadalmi fejlődés egyik eredménye, hogy a piacgazdaság térhódítása miatt megváltozott a munkaerőpiac, továbbá napjainkat jellemző viharos változások hatást gyakorolnak az attitűdünkre. Az Európai Bizottság szerint a 15-64 éves korcsoportban minden hetedik ember érintett valamilyen szinten fogyatékossággal. Hazánkban a KSH 2011. évi adatai alapján ennek a száma közel 5% (490 578 fő). Az OECD eredményei alapján a fogyatékossággal élők a második legnagyobb kisebbségnek tekinthetők. Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a legnagyobb a különbség a dolgozó korosztály (61%) és a fogyatékossággal élő dolgozók (24%) száma között, annak ellenére, hogy hazánkban is bőven lenne olyan munkakör, ahol hatékonyan el tudnának helyezkedni a fogyatékossággal élő személyek. Az attitűdöt a nem, az életkor, az előzetes tudás, a fogyatékossággal élő társakkal kapcsolódás, az önértékelés, az életminőség és a kulturális faktorok is befolyásolják és meghatározza a szituációkra való reagálásunkat. Hazai vizsgálatok alapján a többségi tanulók befogadó és elfogadó attitűdje a fogyatékos személyekkel kapcsolatosan alacsony mértékű. Módszertan: Pilot munkánkban saját felmérésünk adataira építve szeretnénk igazolni - a szakirodalom által meghatározott érzékenyítő feltételeket is tartalmazó - foglalkozássorozatok hatékonyságát és szükségességét. Az adatgyűjtéséhez validált attitűd kérdőívet (MAS, ATDPO) alkalmaztunk saját kérdésekkel kibővítve, amelyet 111 fő töltött ki. Az adatok feldolgozása SPSS 26.0 statisztikai programmal készült, az eltéréseket p<0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak. Statisztikai módszereket illetően Khi-négyzet próbát, varianciaanalízist, korrelációszámítást végeztünk el. Eredmények: MAS kérdőív eredményei alapján mind a három dimenzióban igen negatív képet kaptunk a válaszadók attitűdjéről. A megismerési dimenzió értéke a legmagasabb (M=37,78, SD=7,76), tehát a válaszadók a fogyatékos személyekkel kapcsolatban negatív nézeteket vallanak. Következtetés: A szakirodalomban olvasottak szerint, a többségi társadalom velük szembeni attitűdje negatív, az attitűdformálás, a szociális kompetencia-fejlesztés és az érzékenyítő foglalkozásokra szükség van, mivel ezt a tanult viselkedést a szociális kompetenciák fejlesztésével valósíthatjuk meg.  Kulcsszavak: érzékenyítés, akadályozottság, attitűd, MAS-kérdőív, ATDP-O