Bevezetés: Évente körülbelül egymillió amputációt végeznek globálisan. Magyarországon évente nagyságrendileg 7000 ilyen operációt hajtanak végre, ami a környező országokhoz képest magasnak számít. A hasonló fejlettségű országokban 25-30%-kal alacsonyabb a százezer főre jutó amputációk száma. Fontos megemlíteni, hogy a végtagi amputációk 30 napos mortalitása 20%, 2 éves mortalitása pedig 50%. Célkitűzés: Célunk, egy japán-amerikai kérdőív kulturális és nyelvi adaptációja, illetve a protézishasználat és elhagyás okainak vizsgálata a kérdőív segítségével. Anyag és módszer: Elvégeztük egy 2019-es japán-amerikai kérdőív magyar nyelvű adaptálását, és kitöltettük 5 olyan személlyel, akik használnak, vagy korábban használtak felsővégtag protézist. A nyelvi adaptációt Beaton e?s mtsai 2000ben megfogalmazott hatle?pcso?s elve szerint végeztük. Eredmények: A nyelvi adaptáció az első lépésben sikeres volt, a visszafordítást követően nem merült fel igény a változtatásra. Megbeszélés: Az elkészült kérdőív alkalmas nagyobb mintán történő adatfelvételre. Következtetés: Nagymintás kutatás esetén a kérdőív validálható, és átfogó képet adhat arról, miért térnek el a protézishasználati szokások különböző országokban.  Kulcsszavak: felső végtag rehabilitáció, nyelvi adaptáció, életminőség, mindennapi aktivitás