A fejlett országokban ma is listavezető halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek. Az utóbbi időben egyre inkább felismerésre kerültek azok az egészségveszteséget okozó, jelentős, populációt érintő megbetegedések, melyek elsősorban a lakosság mentális jóllétét határozzák meg. Az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok korfája alapján várható, hogy a közeljövőben nagyszámú háziorvos kerül inaktív állományba, hiszen a jelenleg praktizáló háziorvosok kétharmadának életkora 55 év felett van. Éppen ezen okok miatt válik elengedhetetlenné a társadalom számára, hogy a prevenció és az egészségfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapjon. A hálózatban dolgozó egészségfejlesztési irodák létrehozásának egyik kiemelt célja volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer - elsősorban - elsődleges prevenciós funkcióit fokozza tevékenységeivel, továbbá a lakosság egészségtudatosságát növelje programjaival. Az egészségügyi alapellátásban a népegészségügyi, egészségközpontú szemlélet szerepének növeléséhez a szakemberek e területekre vonatkozó ismereteinek, kompetenciáinak növelése is szükséges. Az egészségfejlesztési irodák létrehozásának fő célja a lakosság egészségmagatartásának javítása, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése. További feladatuk az egészségügyi alapellátásban résztvevők, a civil és egyéb intézmények partnerhálózatba szervezése, továbbá az alapellátás egyes egészségfejlesztő tevékenységeinek (pl. egyéni állapotfelmérés) segítése. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház egészségfejlesztési irodái által végzett egyéni állapotfelmérés és tanácsadási feladatok hatékonyságát és a jövőben javítandó részterületek bemutatását célozza az írás.