A magyar lakosság egészségi állapota a születéskor várható átlagos élettartammal mérve az elmúlt években kedvező irányba mozdult el, azonban a többi európai uniós ország egészségmutatóihoz (egészségben eltöltött életévek száma, korai halálozás, megbetegedési és halálozási gyakoriság) viszonyítva továbbra is lemaradásunk van. Ennek hátterében egyfelől a lakosság igen kedvezőtlen életmód tényezői, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága áll. Az egészségfejlesztési irodák elmúlt közel tíz éves működésük során igyekeztek primer prevenciós tevékenységükkel hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának megtartásához és javításához. Az egészségfejlesztési irodák eddigi működése hiánypótlónak bizonyult az egészségfejlesztés területén, azonban a hálózat egységes cselekvése érdekében további fejlesztések szükségesek. A hatékonyabb funkcionalitás érdekében a jövőben nélkülözhetetlen egységet teremteni mind a szakmai programok megvalósításának sztenderdjében, mind a fenntartói hatáskörben. Fontos a finanszírozási rendszer összehangolása is, hogy a leszakadó (egészség szempontjából hátrányos helyzetű) területeket minél jobban közelíteni tudjuk a fejlettebbekhez. Kiemelendő, hogy az elmúlt években felmerülő nehézségek ellenére az egészségfejlesztési irodák hálózata és az abban dolgozó szakemberek kitartottak, mivel meggyőződésük szerint nélkülözhetetlen munkát látnak el az egészségügyi ellátórendszerben. A közlemény megkísérli egy területen dolgozó vezető szemüvegén keresztül összegezni az egészségfejlesztési irodák működésének elmúlt időszakát, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli fejlesztendő javaslatokat.