Magyarországon a felnőttek 35-42 %-át érintő hipertónia az egyik leggyakoribb prevalenciájú krónikus betegség, így joggal nevezhető népbetegségnek. A hipertónia továbbra is a legfontosabb rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, és az ebből eredő mortalitásnak. A fiatalkori hipertónia különösen komoly kihívást jelent a háziorvosnak, amennyiben nehezen reagál a többszörös gyógyszeres kezelésre. Az esszenciális hipertónia bonyolult kölcsönhatások eredménye, melyben szerepet játszanak genetikai faktorok, környezeti tényezők, a szimpatikus idegrendszer, az intracerebralis nátrium és kalcium háztartás, illetve a vese. A szekunder hipertóniák kiderítése hoszszasabban zajlik, és kiegészítő vizsgálatok szükségesek.