Célkitűzés: Korábbi vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy IVF/ICSI-t követően magasabb a perinatális morbiditás és mortalitás, a férfi nemi szervet érintő fejlődési rendellenességek magasabb arányban fordulnak elő. Az in vitro beavatkozások 2017 márciusától fényvédelem mellett történnek klinikánkon, a beavatkozás során a fehér fényt vörös/infravörös/UV-szúrőkkel elimináltuk. Jelen vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ART segítségével fogant újszülöttek klinikai kimenetele megváltozott-e az elmúlt évek alatt és hogy a klinikánkon módosított laboratóriumi eljárás, hatással volt-e az IVF/ICSI segítségével fogant újszülöttek egészségére. Anyag és módszer: Retrospektív tanulmányunk során a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2015. január 1. és 2020. november 30. között született újszülöttek adatait dolgoztuk fel. Az IVF/ICSI segítségével fogant gyermekek körében (n=563) vizsgáltuk a császármetszés, az ikerterhesség, a koraszülöttség, az alacsony születési súly, a veleszületett rendellenességek és a koraszülöttségre jellemző szövődmények előfordulását. Kontrollcsoportnak a természetes úton fogant gyermekeket választottuk (n=14 568). A 2017-ben bevezetésre került, fényvédelem mellett in vitro eljárással fogant újszülöttek (n=239) egészségi állapotában bekövetkezett lehetséges változásokra voltunk kíváncsiak. Eredmények: Az asszisztált reprodukciós eljárással fogant gyermekek szignifikánsan alacsonyabb gesztációs korral (p<0,0001), alacsonyabb születési súllyal (p<0,001) jöttek világra, alacsonyabb volt az Apgar-értékük (p<0,001) a kontrollcsoporténál. Az ikerterhesség (p<0,001), koraszülöttség (p<0,001), alacsony születési súly (p<0,001) gyakoribb, a halálozás magasabb volt (p=0,002), nagyobb arányban szorultak légzéstámogatásra (p<0,001), kórházi ápolásra (p<0,001), mint a kontrollcsoportban. Enyhe stádiumú ROP (p=0,02) és IVH (p<0,001) gyakrabban volt jelen IVF/ICSI-t követően. Major és minor fejlődési rendellenességek az AR-csoportban gyakrabban fordultak elő a koraszülöttség befolyásoló hatásának kiiktatását követően (p<0,001). A férfi nemi szervet érintő rendellenességek közül a hypospadiasis szignifikánsan gyakrabban fordult elő mesterséges megtermékenyítést követően (p<0,001). A fényvédelem bevezetésével a 28. gesztációs hét előtt született koraszülöttek aránya csökkent (p=0,03), születési súlyuk (p=0,04), 1 perces Apgar-értékük magasabb volt (p=0,003), BPD ritkábban fordult elő (p=0,04), mortalitásuk alacsonyabb volt (p=0,03). Következtetés: IVF/ICSI alkalmazása mellett az ikerterhesség, koraszülöttség, alacsony születési súly előfordulása, a császármetszés frekvenciája, a perinatális mortalitás magasabb. A vörös fényvédelem bevezetésével kevesebb volt a 28. gesztációs hét előtt született gyermekek száma, a koraszülöttséggel kapcsolatos szövődmények előfordulása csökkent. Összefoglalva megállapítható, hogy a mesterséges megtermékenyítés segítségével született gyermekek többsége jó egészségnek örvend. Tény azonban, hogy az in vitro fertilizáció magasabb rizikót jelent a peri-és posztnatális szövődmények kialakulása szempontjából. A vörösfényvédelem alkalmazása mellett az extrém koraszülött-populáció arányának csökkenését észleltük.  Kulcsszavak: in vitro fertilizáció, intracitoplazmatikus spermiuminjekció, fényvédelem, koraszülöttség, ikerterhesség, perinatális morbiditások, mortalitás