Bevezetés: A csírahiány olyan számbeli fogazati rendellenesség, melynek során a fogak csírája nem fejlődik ki, így a normálisnál kevesebb számú fog tör elő. Érinthet egy fogat, fogcsoportokat, vagy akár teljes foghiány is megjelenhet. Epidemiológiai kutatások alapján előfordulása gyakoribb maradó fogazatban, mint tejfogazatban. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a csírahiánnyal rendelkező páciensek csontos alapjának vizsgálata panorámaröntgen-felvételeken, illetve a hiányt határoló fogak dőlésszögének meghatározása és a kapott eredmények összehasonlítása egy kontrollcsoport mérési eredményeivel. Módszer: Méréseket végeztünk csírahiánnyal rendelkező páciensek panorámaröntgen-felvételein, majd a kapott értékeket összehasonlítottuk a csírahiánnyal nem rendelkező páciensek röntgenfelvételein mértekkel. Dentoalveolaris lineáris, illetve szögméréseket végeztünk. A 60 vizsgált egyén átlagéletkora 14,15 +- 4,48 év volt, hozzájuk kontrollcsoportot rendeltünk 13,98 +- 4,07 átlagéletkorral. A tanulmányozott populáció 70%-a lány, 30%-a pedig fiú volt. Eredmények: Statisztikaliag jelentős eltéréseket találtunk az esetcsoport és a kontrollcsoport között a transzverzális mérések és az egyoldali lineáris mérések esetén (p<0,01). Következtetés: A jelen tanulmány keretén belül elvégzett méréseink alapján megállapíthatjuk, hogy a csírahiánnyal rendelkező páciensek esetén, a jellegzetes hipodivergens arctípusra jellemzően, harántirányban fejlettebb mandibulát és kisebb gonionszöget találtunk a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Mind a felső középső metszők, mind a felső szemfogak tengelye konvergál az okklúziós sík felé felső kismetszői csírahiány esetén.  Kulcsszavak: fogászat, csírahiány, panorámaröntgen-felvétel