Az orvosképzés tradicionális szemlélete és felépítése Flexner 1910-es tanulmányára vezethető vissza, aki megalkotta az elméleti orvosképzés és az ehhez kapcsolódó szakmai gyakorlat keretrendszerét és kritériumait. Korunk kihívásai szükségessé teszik az eredeti koncepció stratégiai és tartalmi módosítását, megújítását. Az orvosképzésben számos oktatási filozófia, módszertan alkalmazható, a középpontba a medikus kell, hogy kerüljön. Az elméleti és klinikai ismeretek átadásának összehangolásához, és szerves egységük biztosításához az integráció számos módszerrel és szinten érhető el. Mindebben a preklinikai, transzlációs jellegű tárgyak, mint pl. a farmakológia kulcsszerepet tölthetnek be.  Kulcsszavak: kurrikulum reform, integráció, hallgató-központú, transzlációs