Bevezetés: Az asszisztált reprodukciós technikák fejlődése lehetővé tette, hogy a legsúlyosabb nemzőképesség-zavarok, a nem-elzáródásos eredetű azoospermiák esetén, a herékből sebészi úton nyert spermiummal is sikeres megtermékenyítést végezzenek. A konvencionális herebiopszia látszólag kisebb kockázatúnak tűnik, míg a mikrosebészeti spermiumnyerés (microTESE) során egy sokkal invazívabb eljárást alkalmazunk, a here equatoriális, 300 fokban történő megnyitásával. Spermiumnyerés tekintetében a mikrosebészeti technika a jobb eredményességű, de vajon tényleg magasabbszövődményrizikóval is kell-e számolnunk? Módszer Nem elzáródásos eredetű azoospermia esetén végzett sebészi spermiumnyerési technikák szövődményeit hasonlítottuk össze a PubMed, Google Scholar adatbázisokban. Eredmények A leggyakoribb szövődmény az intratesztikuláris hematoma kialakulása, ami konvencionális TESE (cTESE) után 27-80%, míg microTESE esetén 15%-ban fordul elő. A késői, ultrahangos vizsgálattal kimutatható, hypoechogén eltérések cTESE esetén 30%, microTESE mellett 3%-ban fordulnak elő. A sebészeti spermiumnyerés következtében kialakuló hypogonadizmus a mikrosebészeti technika alkalmazása során szignifikánsan kisebb mértékű, míg a műtét utáni heretérfogat-csökkenés aránya 25% (cTESE) illetve 2,5% (microTESE). Megbeszélés: Konvencionális sebészi spermiumnyerés során nagyobb fokú a szöveti károsodás. A mikrosebészeti spermiumnyerés bár jóval invazívabb, mégis a nagy nagyítás alatt végzett műtétnek szignifikánsan alacsonyabb a szövődményaránya.  Kulcsszavak: sebészi spermiumnyerés, mikrosebészeti spermiumnyerés, szövődmények