A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi idegrendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása volt különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket találjunk, amelyek alkalmasak megkülönböztetésükre. 39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 multiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szindrómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Minden résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait. C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflex­amplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-betegeknél, mint az egészséges kontrollszemélyeknél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes periódusának végén jelentkező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kontrollszemélyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008). Véleményünk szerint a hosszú latenciájú reflexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígéretes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.  Kulcsszavak: parkinsonizmus, hosszú latenciájú reflexválaszok, kevert idegek csendes periódusai