Nem a véletlen műve, ha a jelen cikket olvasó magyar gyógyszerészek közül is sokan magukra ismernek. A segítő foglalkozásúakat, egészségügyi dolgozókat, köztük a gyógyszerészeket érintő burnout vagy kiégésszindróma korábban is viszonylag gyakori volt, és az munkavégzéssel összefüggő emocionális kimerültség a COVID-19-pandémia alatt világszerte még elterjedtebbé vált. Sajnálatos tény, hogy a patikusok jelentős részét fizikai-érzelmi és mentális kimerülés jellemzi, munkájukat monotonnak találják, erőfeszítéseiket értéktelennek érzik, hiányzik belőlük a lelkesedés tüze. A "lobogás" helyett dominál a túlterheltség és sorakoznak az elvárások, amik miatt kiégnek. Mindez a saját mentális és testi egészségükön túl a családi életük kiegyensúlyozottságát is veszélyezteti. Bizonyított, hogy a kiégés a munkahelyi hibák gyakoribbá válásával jár, így a betegellátás biztonságát is messzemenően veszélyezteti. Ideje elgondolkodni arról, hogyan csökkenthető a munkaterhelés, miként nyerhető vissza a munka és a magánélet egyensúlya, és a megoldás érdekében milyen lépésekre van szükség egyéni, szakági és társadalmi szinten.