Célkitűzés: Növekedésihormon-pótló kezelésben részesült betegek adatainak elemzése. Betegek és módszerek: A SE II. Sz. Gyermekklinikán növekedésihormon-hiány miatt gondozott, a serdülést 2009.09.- 201 9.09. között befejezett 47 beteg adatait tekintettük át a kórlapokból és a klinika informatikai rendszerébó'L Eredmények: Negatív korrelációt találtunk a növekedéshormon-pótlás kezdési ideje és az elért testmagasság között. A diagnózis felállításakor végzett inzulintolerancia teszt során mért alacsony növekedésihormon-csúcsérték a kezelés végére jelentó'sebb testmagasság-nyereséggel járt. A gyermekkori növekedésihormon-hiány újraértékelése kapcsán csak egy gyermeknél volt kimondható permanens növekedésihormon-hiány. Következtetések: Eredményeinket összevetve a nemzetközi irodalmi adatokkal megállapítható, hogy az általunk vizsgált gyermekeknél átlagosan későbbi életkorban történik meg a diagnózis felállítása, ami erősíti a téma fontosságát.  Kulcsszavak: alacsonynövés, növekedésihormon-hiány, tranzíció