Bevezetés. Az orvostanhallgatók empátiás készségének vizsgálata és fejlesztése különösen meghatározó eleme a pályaszocializációnak, hiszen nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi szakemberek szempontjából is befolyásolja az ellátás minőségét. Célkitűzés. Feltáró jellegű kutatásunkban az empátia szintjének meghatározásán túl vizsgáltuk a nemi jellegzetességeket, az előzetes szakmai tapasztalatok, a családi háttér, valamint egy jellegzetes orvosi attitűd (tekintélyelvűség) szerepét. Módszer. A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara külföldi tagozatán tanuló, elsőéves orvostanhallgatók vettek részt (N = 412; 49,8% férfi, átlagéletkor: 20,7 év; 72%-uk Iránból, Dél-Koreából, Izraelből és Japánból). A papír alapú adatgyűjtésre az Introduction to medicine kurzus első előadásának keretében került sor, a részvétel önkéntes és anonim volt. Az empátia vizsgálata a Basic Empathy Scale angol verziójával történt. Elemzésünkhöz t-próbákat, valamint korrelációelemzést alkalmaztunk. Eredmények. Saját eredményeink megerősítik az orvostanhallgató nők magasabb empátiaszintjét, míg a tekintélyelvű orvosi attitűd elfogadása a férfiak körében volt gyakoribb. A tekintélyelvű orvosi attitűd és az empátia bizonyos formái (kognitív és affektív) között negatív, míg az érzelmi leválasztással pozitív kapcsolat igazolható. Az egészségügyben szerzett korábbi munkatapasztalatok a kognitív empátia szintjét növelik. Következtetések. Vizsgálatunkkal szeretnénk hangsúlyozni az empátia fontosságát az orvosképzésben, valamint olyan képzések fejlesztésére serkenteni az orvosképzésben résztvevő szakembereket, amelyek elősegítik az empátiaszint emelését.  Kulcsszavak: empátia, orvosképzés, tekintélyelvű orvosi attitűd