A jódhiány továbbra is jelentős közegészségügyi problémát jelent világszerte; különösen a várandósok és a kisgyermekek veszélyeztettek. Ugyanakkor mind az elégtelen, mind a túlzott jódbevitel is károsan befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A szervezet jódellátottságát a nemzetközi ajánlások alapján a vizelet jódkoncentráció (UIC) alapján lehet vizsgálni, ami nemcsak a jódhiány kimutatására, hanem a túlzott bevitel felderítésére is alkalmas módszer. Ezen ismeretek birtokában, rendszeres humán biomonitoring vizsgálatok (HBM) végzésével az adott populáció aktuális ellátottsági szintjéhez lehet igazítani a jódbevitel mértékét, így nemcsak a jódhiány, hanem a túlzott jódellátottság okozta betegségteher is megelőzhető. Az InAirQ projekt (2016-2019) keretében 9 magyarországi település 23 kiválasztott iskolájában, összesen 393 9-11 éves gyermektől gyűjtöttünk vizeletet egy alkalommal. A vizeletminták jód koncentrációját SandellKolthoff reakción alapuló spektrofotometriás módszerrel határoztuk meg. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések iskoláiban a vizelet mintavételekkel egy időben több ponton vett ivóvízminták jodid koncentrációját is mértük a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában. Az analitikai méréseket kérdőíves felmérés egészítette ki, melynek célja a jódbevitel lehetséges forrásainak azonosítása volt. A karcagi és Karcag környéki településeken élő gyermekek vizeletének medián jód koncentrációja 629 ?g/l (95% CI: 557-667); ez a WHO definíciója szerint túlzott jódellátottságot jelez, ugyanakkor az egyéb településeken élő, vizsgálatba bevont gyermekek esetében a medián vizelet jódkoncentráció 165,5 ?g/l (95% CI: 148-186) volt, ami megfelelő jódellátottságra utal. A Karcagon és a környező településeken vett ivóvízmintákban átlagosan 540 ?g/l jodid- koncentrációt mértünk, 580 ?g/l mediánnal. A többi település esetében, az NNK 2017. évben végzett országos felmérése alapján 20 ?g/l ivóvíz jodidion tartalommal számoltunk. Az átlagos vízfogyasztással súlyozott ivóvíz jodidion-koncentráció és UIC között szignifikáns pozitív összefüggést (R=0,83, p<0,0001) találtunk. Ezen eredmény és a kérdőívek elemzése alapján valószínűsíthető, hogy Karcagon és a környező településeken a magas jódtartalmú ivóvíz- fogyasztás következménye az itt élő gyermekek emelkedett vizeletjód koncentrációja. Az érintett településeken élő gyermekek esetében javasoljuk az étrendi jódbevitel mérséklését, valamint az esetleges jódpótlás megszüntetését. Meg kell vizsgálni továbbá az ivóvíz jodidkoncentráció csökkentésének a lehetőségét, míg az ország egyéb részén élő gyermekek esetében a jódozott só szélesebb körű felhasználását kell elérni. Az aktuális jódellátottsági helyzet értékelése érdekében továbbra is javasoljuk a rendszeres, egész országra kiterjedő szűrővizsgálatok, illetve HBM vizsgálatok végzését (iskolai szűrések, pajzsmirigy-, vizelet és vérvizsgálatok, várandósok, szoptató anyák vizsgálata stb.).  Kulcsszavak: Human biomonitoring, jódellátottság, jódhiány, vizelet jódkoncentráció (IUC)