A COVID-19 pandémia idején járóbeteg-ellátásban kezelt, diabetes mellitushoz társuló téveszmés parazitózisról : esetismertetés / Salcudean Andrea [et al.]
Bibliogr.: p. 59. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2022. 37. évf. 1. sz., p. 52-59. : ill.
A preszenilis dermatozoikus téveszme (Ekbom-szindróma, illetve téveszmés parazitózis) egy ritka krónikus állapot, meghatározatlan etiológiával és növekvő kihívást jelentő kezelési megközelítésekkel. A téveszmés parazitózis diagnózisa klinikai előzmények alapján feltételezhető, de fontos egy alap szisztémás- vagy fel nem ismert bőrbetegség létének részletes kizárása: infestatio vagy más bőrbetegségek kizárására bőrvizsgálatot kell végezni. Egy 63 éves, cukorbeteg nő esetét ismertetjük, aki kezdetben nagyfokú ellenállást tanúsított a pszichiátriai kezelésekkel szemben, végül mégis sikeres pszichiátriai, valamint dermatológiai járóbeteg-szakellátásban részesült a COVID-19 járvány alatt. A téveszmés parazitózis esetén a járóbeteg-ellátás sikeres kezelési sémájának alapja a beteg és az orvos közötti közeli, megbízható kapcsolat volt. A kezelés során különböző farmakológiai terápiák alkalmazására került sor, a beteg adherenciájának (terápiahűségének) és az objektív eredménynek megfelelően (quetiapin XR, duloxetin, risperidon, olanzapin és lamotrigin, valamint a krónikus betegség kezelése és a sebkezelés). A kezelés eredményességét jelző, kölcsönösen elfogadott objektív kritérium megléte, valamint a gyakori ellenőrzéseken alapuló orvosi ellátás fokozta a beteg terápiás adherenciáját. Kulcsszavak: Ekbom-szindróma, téveszmés parazitózis, antipszichotikumok, terápiás adherencia