Az ekcémák a bőrgyógyászati praxisban igen gyakran előfordulnak, közülük az atópiás dermatitis (AD) prevalenciája évek óta érzékelhetően növekszik, de jelentős mértékben emelkedett a kontakt allergiás esetek száma is. Egyes típusaiknak megjelenése évszaktól függően is változik. Így például a diszhidrotikus ekcéma nyáron, az AD vagy a szeborrea tüneteinek fellángolása ősszel-télen gyakoribb, míg a kontakt formákat évszaktól függetlenül észleljük. Lefolyásukat tekintve akut, szubakut és krónikus formájukat különböztetjük meg. Az ekcémák diagnózisában, etiológiájának feltárásában sokat segít a tünetek lokalizációja: a diszhidrózist a kéz-láb, a szeborreát az arc, a mikrobás ekcémát elsősorban a végtagok, a stasis dermatitist a lábszár érintettsége jellemzi. A kontakt allergiás folyamatokat provokáló allergéneket epikután tesztekkel azonosíthatjuk, a bizonyított szenzibilizáló anyag kerülése a gyógyulás szempontjából elsőrendű fontosságú. Minden ekcémás folyamat kezelésében lényeges a bázisterápia (megfelelő tisztítás és ápolás), a bőrmikrobiom egyensúlyának helyreállítása. A gyulladásos tüneteket első vonalban lokális szteroidokkal, emellett antimikrobás, dezinfektív szerekkel kezeljük.