Sószobák üzemeltetése prevenciós célzattal vagy kiegészítő terápiaként Magyarországon és Közép-Európában nagyon gyakori. Ennek ellenére a működtetésükre vonatkozóan nem állnak a rendelkezésünkre szabványok, beleértve a higiénés követelményeket, például a levegőminőséget. Aggodalomra adhat okot, hogy a nem kielégítően szellőztetett, zsúfoltabb sószobák akár megbetegedések forrásai is lehetnek a nem megfelelő beltéri levegőminőség következtében. Célunk volt a hazai sószobák biológiai légszennyezőinek vizsgálata. A levegőmintákat Andersen-típusú levegőmintavevő készülékkel 29 sószobában gyűjtöttük Budapesten és három, vidéki városban. A baktériumok beltéri koncentrációja 580-26280 CFU/m3 között változott, mely átlagosan 32-szer magasabb volt beltérben mint kültérben és minden vizsgált sószobában meghaladta az irányértéket. A vizsgált sószobáknál 7 esetben a penészgombák légköri koncentrációja meghaladta az irányértéket; 16 sószobában pedig az élesztőgombák szintje meghaladta a kültéri érték kétszeresét. A bel- és a kültéri mintákban 27, illetve 26 gombataxont mutattunk ki. A sószobákban legnagyobb mennyiségben Cladosporium spp., Penicillium spp., Parengyodontium album és Aspergillus spp.; a kültérben Cladosporium spp., Penicillium spp. és Aspergillus sect. Fumigati volt kimutatható. Méréseink alapján javasoljuk előírások, szabványok bevezetését a sószobák megfelelő mikrobiális levegőminőségének biztosításához.  Kulcsszavak: baktériumok, gombaspórák, beltéri levegőminőség, sószoba