Bevezetés: A sürgősségi betegellátás a legnagyobb kihívást jelentő ellátási szint az egészségügyi ellátórendszerben. Hatékony működésének biztosítása komoly ellátásszervezési feladatokat igényel, amelynek része kell, hogy legyen a kapacitás- és igénybevételi mutatók folyamatos monitorozása. Célkitűzés: Kutatásunk célja feltérképezni a hazai sürgősségi betegellátás járó- és fekvőbeteg igénybevételi és strukturális helyzetét, bemutatni annak változását és feltárni az esetleges javításra szoruló pontokat. Módszer: Jelenlegi kutatásban vizsgáltuk a sürgősségi betegellátás járó- és fekvőbeteg adatait. Dokumentum-elemzés módszertanát alkalmaztuk, leíró jellegű, kvantitatív elemzést végeztünk. Az adatok a Nemzeti Egészség-biztosítási Alapkezelő adatbázisából származnak és a 2013, 2016 és 2019-es éveket fedik le. Vizsgáltuk a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kapacitás- és igénybevételi helyzetét, illetve a finanszírozás mértékét az egyes években. Eredmények: Megállapítható, hogy a fekvő betegszám (7 év alatt 12%) nem nőtt olyan mértékben, mint a működő ágyak száma (7 év alatt 21%). Az ágykihasználtság szintje minden vizsgált évben csökkent, míg 2013-ról 2016-ra 1%-kal, addig 2019-re már 9%-kal kevesebb volt az ágykihasználtság (2013-as évhez képest). Az egy-napos ellátási esetek száma 2013-hoz képest 2016-ra 28%-kal csökkent, de 2019-re ismét 11%-kal emelkedett. A járóbeteg-szakellátásban a megjelenési esetszám 2013-2019 között 26%-kal nőtt és emellett 55%-kal nőtt az érte járó németpont szám is. A finanszírozás mértéke a két ellátási szinten összesen 6,65 milliárd forint volt 2013-ban, ez 2019-re 11,65 milliárd forintra emelkedett. Megbeszélés: Fontos az ellátórendszer hatékonyságának biztosítása, amelyhez szükség lenne a lakosság egészségértésének javítása mellett a sürgősségi ellátás fejlesztése is. Kapott eredményeink a döntéshozók munkáját segíthetik ennek elérésében.  Kulcsszavak: sürgősségi ellátás, kapacitás, igénybevétel, finanszírozás