A szív edzettségi jeleinek a szerepe a szív-keringési betegségek megelőzésében / Pavlik Gábor
Bibliogr.: p. 347. - Abstr. hun., eng. - DOI: https//doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2021.51.5.342
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2021. 51. évf. 5-6. sz., p. 342-347. : ill.
A mozgásszegény életmód elsősorban a szív-keringési rendszer betegségein keresztül szedi áldozatait, a leggyakoribb halálokok az iszkémiás szívkárosodások és a stroke. A szív edzettségi jeleinek meghatározott szerepük van fiatal életkorban a jobb sportteljesítményben, idősebb korban a betegségek megelőzésében. A fiatalkori balkamra-hipertrófia jobb állóképességi teljesítményt eredményez, idősebb korban azonban a rendszeres edzés véd a kóros hipertrófia ellen. A fejlettebb koszorúér-keringés főleg a fiatalkori edzés következménye, az iszkémiás szívbetegségek ritkább előfordulását, illetve a bekövetkezett infarktus enyhébb következményeit eredményezi. A jobb diasztolés funkció, a fejlettebb tágulékonyság egyaránt járul a szív gazdaságosabb működéséhez fiatal- és időskorban. A módosult vegetatív szabályozás legfontosabb megnyilvánulása az alacsonyabb nyugalmi és terheléses pulzusszám, ami gazdaságosabb szívműködést és jobb koszorúér-keringést jelent. A stroke megelőzésében a rendszeres edzés számos mechanizmuson keresztül vesz részt, vezető szerepe a magas vérnyomás megelőzésének van. A rendszeres edzés normotóniás emberekben 3-4, magas vérnyomásúakban kb. 10 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. A szív edzése az állóképességi edzés, minimum 20 perc monoton, ciklikus mozgás. Kulcsszavak: rendszeres edzés, prevenció, szív-keringési betegségek, az edzett szív, stroke