A szerző a szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban gyakrabban előforduló bakteriális fertőzéseket, azok diagnosztikai és terápiás vetületeit foglalta össze. A szexuálisan átvihető betegségek (STI) nem témája a cikknek. A normál baktériumflóra, a mikrobiom jelentőségét egyre inkább felismerjük, tudva azt, hogy ez a test különböző területein pótolhatatlan védelmet biztosítanak más, patogén mikrobákkal szemben. Ennek a sérülését, elvesztését elő tudjuk idézni az antibiotikumkezelés során. Ha a kezelés felesleges, nem átgondolt, akkor csak a negatív hatások érvényesülnek. Terhesekben a Streptococcus agalactiae kolonizáció a szülés alatt veszélyezteti az újszülöttet, amelyet intrapartum antibiotikumalkalmazással tudunk megelőzni. Részletes szakmai ajánlás segíti a helyes, hatékony eljárás alkalmazását. A megelőzés hatékonyabb eszköze lenne a védőoltás, amelyek különböző komponensek kiválasztásával, több változatban klinikai kipróbálás alatt vannak. A baktérium ritkán a terhesben is okozhat fertőzést, amely azonnali kezelést tesz szükségessé. Ezek egyike a húgyúti infekció, amely lehet aszimptomatikus is. Kezelésre ebben az esetben is szükség van, mert ez a klinikai helyzet magában hordja az ascendáló fertőzés veszélyét. A terhesség alatt kialakuló, egyéb kórokozók által létrehozott tünetmentes bakteriuria is ugyanezen elbírálás alá esik. A hüvely flórájának a megváltozása az oka a bakteriális vaginózisnak, amely valójában nem gyulladás, de kellemetlen tünetei és a felszálló fertőzés kockázata, valamint terhességben a koraszülés rizikója miatt kezelést igényel. A kismedencei gyulladás kórokozóspektruma a hüvely és a bélflóra baktériumaiból tevődik össze. A pre-menopauza időszakában vezető szerepet játszanak az STI kórokozók is, ezért a kezelés megválasztásában ezt figyelembe kell venni. A posztmenopauzában lévő nőknél a kórokozóspektrum széles, ennek megfelelően a széles spektrumú antibiotikumoktól várhatunk hatékony kezelést. A nőgyógyászati tályogok, anaerob fertőzések súlyos, azonnali beavatkozást igénylő kórállapotokat okozhatnak. A terápiát gyakran empirikusan kezdjük, majd a tenyésztési eredmények ismeretében válthatunk célzott kezelésre. A szülészeti események utáni fertőzések közül a gyermekágyi láz, a méhüregi fertőzések életet veszélyeztető állapotot jelentenek. Széles spektrumú, gyakran kombinált kezelést igényelnek. Az antibiotikumkezelések nem kívánt hatásait, mint az antibiotikumrezisztens baktériumok szelekciója, azok terjedésének elősegítése, a védő baktériumflóra elpusztítása csak átgondolt, mikrobiológiai eredményekre alapozott antibiotikumhasználattal tudjuk mérsékelni. Kulcsszavak: szülészeti infekciók, nőgyógyászati infekciók, antibiotikumkezelés, mikrobiom