A negatívnyomás-terápia a krónikus sebellátás gold standardjává vált a traumatológiai gyakorlatban is. A szerzők retrospektív klinikai vizsgálatukban kívánták megfigyelni a negatívnyomás-terápia alkalmazásának előnyeit és korlátait gyakorlatukban. Eredményeik alapján azt tapasztalták, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre nagyobb számban, szélesebb indikációkkal alkalmazható a kezelés a traumatológiában is. Emellett megfigyelték, hogy gyakori mechanikus sebtisztítás mellett - amely a nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben a gyakorlatukban nem szorult háttérbe - elérhető a gyógyulás még súlyos, szövődményes esetekben is. Ennek ellenére a kezelés szövődményrátája nem különbözött a hagyományos kötszerekétől. A szerzőknek azonban nem sikerült igazolniuk, hogy a terápia alkalmazása csökkentené a kórházi ápolás, valamint az antibiotikus kezelés idejét. Feltételezik, hogy ennek hátterében a vizsgálat retrospektív módja, a csoportba sorolás egyenlőtlenségei állhatnak. Így a felvetések igazolására további vizsgálatok lehetnek szükségesek.  Kulcsszavak: kötözés, negatívnyomás-terápia, sebgyógyulás vákuum-asszisztált sebzárás