Bevezetés: Az endotheliális glycocalyx (GX) destrukciója rontja a kapillárisok integritását, növeli az oedema készséget és az endothelium aktiválásával hozzájárulhat a többszervi elégtelenség kialakulásához. A GX és degradációjából származó markerek értékelése eltérő megközelítést igényel a kísérletes és a klinikai körülmények között. Ezért célunk egy új informatikai eljárás révén a GX vastagság változásának kimutatása volt intravitalis mikroszkópiás technikával. Módszerek: Az ismert festék kizárási technikát alkalmaztunk két eltérő molekulatömegű .uoreszcens festékekkel (.uorescein isothiocyanatedextrán 2000 kDa Sigma-Aldrich, illetve Texas-red-dextrán 70 kDa, Thermo Fisher Scientific), az alábbi új fejlesztésekkel: (1) mozgási artefaktum kiküszöbölése a két festés során készült képek egymásra illesztésével, (2) a GX területalapú mérése (szemben a korábbi egy vonal menti mérésekkel), (3) az GX-érfal határterület definiálása az intenzitásgörbe határértékei segítségével, és (4) folyamatos vizuális feedback (a GX megjelenítése). Felnőtt, altatott SK-H1 (30 +- 2 g) egereket (n=35) randomizáltunk egy intraperitoneális lipopolysaccharid (LPS, 10 mg/kg, n=14) és egy fiziológás sóoldattal oltott kontroll (SH, n=21) csoportba. A cremaster izomzatán vizualizáltuk az 5-7 mikrom átmérőjű kapillárisokat, és a GX-ot, intravitális videómikroszkópia (IVM) alkalmazásával (Zeiss Axiotech Vario 100HD mikroszkóp; Zeiss 63× víz immerziós objektív; CCD kamera felbontás:1392x1040 pixel). A GX vastagságát 18 órával az LPS oltás után határoztuk meg. A szisztémás GX degradáció vizsgálata plazma syndecan-1 szintek mérésével történt (Diaclone, Murine CD138 ELISA kit). Az elemzéseket IBM SPSS 23.0 programmal végeztük. Eredmények: Az LPS kezelt állatokban a GX méretének jelentős csökkenését figyeltük meg a kontrollokhoz képest (205,8 +- 80,0 nm vs. 83,0 +21,1 nm). Ezeket a változásokat a plazma syndecan1 koncentrációjának szignifikáns növekedése kísérte (SH: 2,22 +- 0,53 ng / ml, LPS: 7,08 +1,47 ng/ml). Következtetés: Fejlesztéseink lehetővé teszik a GX dinamikus megjelenítését és vastagságának mérését a kapillárisokban. Az új módszer révén a GX degradáció és annak kinetikája monitorozható továbbá potenciális terápiás beavatkozások hatása is számszerűsíthetővé kísérletes körülmények között.  Kulcsszavak: endothelium, mikrokeringés, vizualizáció, syndecan-1, szepszis, egér