Bár a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kezelése során alkalmazott metilfenidát-monoterápiával összefüggésben jelentkező gynaecomastiáról bizonyos nemkívánatos hatások adatbázisai beszámolnak, a szakirodalom áttekintése alapján ez idáig mindössze 5 esettanulmányt publikáltak a témában. Tanulmányunkban egy autizmusspektrum-zavarral és figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral egyaránt diagnosztizált gyermek esetét mutatjuk be, akinél 6 hónapon át tartó, folyamatos metilfenidát-monoterápiájával összefüggésben kétoldali gynaecomastia kialakulását tapasztaltuk. A kezelés azonnali leállítása mellett 10 napos klomifénkezelés történt. A metilfenidát-terápia azonnali leállítását követően 14 nappal a gynaecomastia mindkét oldalon visszahúzódott. 3 hónapos, gyermekpszichiátriai szempontból gyógyszermentes időszakot követően a metilfenidát-terápia újraindítása történt, de 1 hónap elteltével a nem kívánt mellékhatás ismét jelentkezett. A metilfenidát-terápia és a gynaecomastia kialakulása közötti kapcsolat számos mechanizmussal kapcsolatban kérdéseket vet fel. Gyermekpszichiátriai szempontból érdekes kérdés, hogy releváns lehet-e a gyógyszeres terápia következményeként kialakuló nemkívánatos mellékhatás megjelenésében az autizmusspektrumzavar és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar komorbid fennállása. A jelenség hátterében felmerül továbbá a neuroendokrinimmunológiai rendszer szabályozásának esetleges megváltozása. Esettanulmányunk felhívja a gyakorló orvoskollégák figyelmét a metilfenidát-terápia alkalmazása mellett potenciálisan kialakuló gynaecomastia monitorozására.  Kulcsszavak: figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, autizmusspektrum-zavar, metilfenidát, gynaecomastia