A hírvivő RNS (messenger RNS, továbbiakban mRNS) alapú vakcinák egy relatíve új vakcinacsoport. Ez a technológia kiváló biztonsági profillal és rugalmas előállítási folyamattal lehetőséget ad szinte valamennyi fehérje kódolására. Az mRNS-alapú vakcina az elmúlt évtizedben egyre inkább elismert technológia, amely egy sokoldalú eszközt szolgáltathat új innovatív terápiák fejlesztésére fertőző betegségek, de akár daganatos megbetegedések esetén is. Az mRNS-vakcinák hírvivő RNS-ből állnak, amelynek szintézise in vitro transzkripcióval zajlik bakteriofág RNS-polimeráz és a célantigén(eke)t kódoló templát DNS segítségével. A gazdasejtbe történő bejutást követően az mRNS-transzkript direkt transzlációja a sejt citoplazmájában történik. Az elkészült antigéneket az immunrendszer sejtjei felismerik, és kiváltják az immunválaszt. A dendritikus sejtek (dendritic cells, továbbiakban DC-k) használhatóak hordozóként azáltal, hogy a tumorasszociált antigént kódoló mRNS-t vagy a tumor teljes RNS-készletét a citoplazmába juttatjuk, majd ezeket a DC-ket a gazdaszervezetbe juttatva specifikus immunválaszt tudunk kiváltani. A közelmúltban elsőként két mRNS-vakcinát emberi használatra is engedélyeztek - a COVID-19-fertőzés megelőzésének érdekében -, ami izgalmat keltett ennek a megközelítésnek a jövőbeli lehetőségei tekintetében a rák immunterápiájában, valamint egyes fertőző betegségek megelőzésére való alkalmazása szempontjából.