Az immuncheckpoint-gátlók bevezetésük óta forradalmasították az onkológiai kezelést, számtalan betegnek nyújtva ezzel újabb terápiás lehetőségeket akár mono- akár kombinációs terápiában. A megfelelő terápia megválasztásában segítséget nyújtanak a különböző prediktív markerek, melyek az immunoonkológiában kezdetben a PD-L1 immunhisztokémiát jelentették, mára azonban az újabb szövetagnosztikus terápiák korában a mikroszatellita instabilitás és a tumor mutációs terhelés is a vizsgálandó markerek közé került. Cikkünkben áttekintjük a régi és újabb markerek molekuláris diagnosztikus módszertanát és esetleges buktatóit, valamint bemutatjuk a Semmelweis Egyetem két patológiai intézetében szerzett tapasztalatokat.  Kulcsszavak: immuncheckpoint-gáltók, PD-L1, mikroszatellita instabilitás, TMB