Lehet-e szerepe az önkormányzatoknak a harmadik országbeli személyek integrációjában? / Szabó Attila
Bibliogr.: p. 129-131. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.48007/esely.2021.3.7
In: Esély. - ISSN 0865-0810. - 2021. 32. évf. 3. sz., p. 115-131.
A tanulmány kiindulópontja, hogy a kormányzati narratíva ellenére nem változott jelentősen a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeliek száma, az érintettek integrációjára vonatkozó törekvést viszont felszámolta a jogalkotó. A tanulmány hipotézise, hogy az így létrehozott légüres teret az önkormányzatok részben kitölthetnék az Amszterdami Paktum és az EU 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervére támaszkodva. A tanulmány arra is rámutat, hogy ezt a folyamatot segítheti, hogy magyar önkormányzatoknak már van megelőző intézményes tapasztalata a harmadik országbeliek integrációjában. Két holland példa segítségével a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az integrációs törekvések nem egydimenziósak, lehetnek nagyon is heterogének, az adott város történelmi múltjához és a megoldandó kérdésekhez igazodóak. A tanulmány következtetése, hogy van olyan integrációs szakpolitikai mező, amelybe az önkormányzatok beléphetnek: egyrészről adott egy társadalmi feladat, amelynek ellátása mellett szólnak racionális érvek, másrészről az EU politikai szándéka és az általa biztosított finanszírozás ezt segítheti. Kulcsszavak: migráció, integráció, harmadik országbeliek, önkormányzatok, EU, Európai Unió