Fehérjevizelés és a GFR vizsgalata nélkül nem korrekt a kardiovaszkuláris rizikó becslése / Mátyus János, Balla József
Bibliogr.: p. 48. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2021. 19. évf. 1. ksz., p. 44-48. : ill.
Az idült vesebetegség (CKD: chronic kidney disease), amely napjainkban a populáció 10-14%-át érinti, drámai módon fokozza a kardiovaskuláris (KV) megbetegedések gyakoriságát. Ezek következtében a betegek többsége meghal, még mielőtt vesepótló kezelésre szükség lenne. A jelenlegi KV rizikót becslő ponttáblázatok alapján kockázat vesebetegek esetében jóval alacsonyabb a valóságban megfigyeltnél, ezért szükséges lenne a vesebetegséggel kapcsolatos rizikótényezők bevonása a KV kockázat értékelésébe. A CKD 2012-ben elfogadott beosztása a GFR alapján 6, a fehérjevizelés alapján 3 stádiumot különböztet meg. A kombinált GFR-fehérjevizelés táblázat a CKD súlyosságán, prognózisán túl a KV kockázat mértékét is nagyon jól jelzi. Indokolt lenne, hogy ezen táblázatban megadottak szerint történjen a rizikóbesorolás, ahogy azt már az előző konszenzusokon is javasoltuk. Ha a klasszikus rizikótényezők (hipertónia, diabetes mellitus) következtében CKD is kialakul, megjelennek az ún. Nem tradicionális és a speciális rizikótényezők (pl. a só- és folyadéktöbblet, az anémia, a foszfáttöbblet, a D-vitamin-hiány). Ennek következtében az érelmeszesedés felgyorsul, a klasszikus ateroszklerotikus kórképek rizikója megsokszorozódik, és egyre gyakrabban jelentkeznek a nem ateroszklerotikus KV kórképek (érfali és szívbillentyű-meszesedés, balkamra-hipertrófia, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, hirtelen szívhalál). A CKD felismerése, ezáltal a progressziójának csökkentését és a speciális rizikótényezők kezelését célzó intézkedések megtétele jelentősen csökkentheti a KV események gyakoriságát és súlyosságát is. Ugyancsak továbbra is javasoljuk fokozott kockázatúakban a D-vitamin pótlását, ACEI/ARB kezelés indításakor a csökkent GFR fokozott ellenőrzését, valamint egészséges felnőttekben is a túlzó foszfátbevitel (gyors-, félkész ételek, extrém fehérjefogyasztás) kerülését, amely a foszfátürítő FGF23 aktivitása miatt D-vitamin-hiányhoz, fokozott RAAS-aktivitáshoz, balkamra-hipertrófiához vezethet. Kulcsszavak: idült vesebetegség, glomerulus filtrációs ráta, fehérjevizelés, foszfát, D-vitamin, rizikóbecslés