Magyarországon magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma és az abból eredő halálozás aránya. Ezeket a betegségeket vagy a morbiditási, vagy a mortalitási adatok vizsgálatával szokás jellemezni. A szerzők a jelen munkában a morbiditási adatokból kiindulva vizsgálják a korai halálozás kockázatát, a teljes lakosságra vonatkozó halálozást és a depriváció szintjét is, ugyanabban az időszakban. A háziorvosi jelentések alapján (OSAP 1021) 2005-2017. évekre, három szív- és érrendszeri betegség került elemzésre: a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovasculáris betegségek. Az adatok a KSH-tól kerültek beszerzésre járási szinten egy projekt (EFOP-1.9.6-16-2017-00001) során. A morbiditási és teljes lakosságra vonatkozó mortalitás esetén a lakosságszámra (10 000 vagy 100 000) viszonyítottuk az adatokat, a korai halálozás esetén annak kockázata került kifejezésre. A morbiditási és mortalitási adatok esetén 5 skála alapján kerültek térképre az adatok, a korai halálozási kockázat 6-fokozatú. Jelentős eltérések vannak az ország különböző területein a morbiditás, de a mortalitás tekintetében is. Nem jellemző, hogy a magas morbiditás az alacsony mortalitásnak köszönhető. Még a legalsó decilisbe sorolható járások esetén is vannak különbségek. Annak érdekében, hogy az egyes szív-és érrendszeri betegségek esetén a jelenlegi helyzeten javítani lehessen, érdemes az adatokat járásonként elemezni. Ezekből kiderül, hogy mely helyeken vannak nagyobb hiányosságok az egészségügyi ellátás terén (magas korai halálozási kockázat), illetve hol kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a primer prevencióra (magas morbiditás).  Kulcsszavak: morbiditás, mortalitás, szív-és érrendszeri betegségek, depriváció