Javaslat az európai és hazai ajánlásokat követő lipidcsökkentő terápia hatékonyabb megvalósítására a magyarországi gyakorlatban akut koronáriaesemény utáni betegekben / Márk László [et al.]
Bibliogr.: p. 278. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2021.51.4.273.
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2021. 51. évf. 4. sz., p. 273-278. : ill.
Újabb klinikai vizsgálatok és metaanalízisek egyértelművé tették, hogy a lipidcsökkentés, ezen belül az LDL-koleszterin-szint befolyásolása, a sikeres primer és szekunder kardiovaszkuláris prevenciós stratégia kulcsa. Mindegy, hogy melyik gyógyszerrel, csak minél korábban elkezdve, minél hosszabb ideig és minél alacsonyabban tudjuk tartani az LDL-koleszterin-értéket, annál nagyobb a várható klinikai haszon. Az is egyértelművé vált, hogy minél nagyobb a kockázat, annál jelentősebb az elkövetkező években elérhető nyereség. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az akut koronáriaszindrómán átesett betegeink kellő hatékonyságú lipidcsökkentő kezelésének biztosításában még fontos és sürgető feladataink vannak. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökei és főtitkárai, valamint az ateroszklerotikus érbetegségek által különösen súlyosan érintett négy észak- és kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) kardiológiai osztályainak vezetői, továbbá egy családorvosként is dolgozó kardiológus szakorvos közös javaslatot fogalmaztak meg a hatékonyabb lipidcsökkentő kezelés gyakorlati megvalósítására akut koszorúér-esemény után. Ezek legfontosabb elemei: 1.) a betegre szabott teendők pontos megfogalmazása a zárójelentésben; 2.) a családorvosok fokozott bevonása; 3.) a kontrollvizsgálatok idejének megválasztása és tudatosítása; 4.) a laboratóriumi kontroll pontos előírása; 5.) a betegek részletesebb felvilágosítása, oktatása. A hosszú távú kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás adatainak javítása érdekében fontos lépés lenne, ha az akut koronáriaszindrómán átesett betegeket kezelő kollégák, köztük a beteget az akut esemény után elbocsájtó kardiológus, a gondozást végző szakorvos és a beteg családorvosa az alábbiakban megfogalmazott gyakorlati szempontok szerint járnának el, azokat rutinszerűen alkalmaznák. Ebbe a tevékenységbe egyre inkább bele kellene vonni erre kiképzett szakdolgozókat, és figyelembe vehető, hogy ez az orvoslásnak olyan területe, amelyben lehet és érdemes kihasználni a telemedicina lehetőségeit is. Kulcsszavak: akut koronáriaszindróma, kardiovaszkuláris prevenció, lipidcsökkentő kezelés, statinok, ezetimib