Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=152312
MOB:2021/3
Szerzők:Szabó Pál Tamás; Műhelyi Viktória; Béres-Molnár Katalin Anna; Kovács Andrea; Balogh Zoltán; Folyovich András
Tárgyszavak:STROKE; NYELÉSI ZAVAROK; PNEUMONIA, ASPIRATIOS
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2021. 74. évf. 7-8. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  Akut stroke-betegeken validált ágy melletti dysphagiafelmérések az elmúlt húsz évben - szisztematikus irodalmi áttekintés  / Szabó Pál Tamás [et al.]
  Bibliogr.: p. 246-248. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.74.0235
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2021. 74. évf. 7-8. sz., p. 235-248. : ill.


A stroke miatt kialakuló dysphagia súlyos következményekkel járhat, amik között az egyik legjelentősebb az aspirációs pneumonia. A hazai szakmai irányelv a stroke-betegek táplálásterápiájához nyelészavar-felméréseket ajánl, mivel a korai szűréssel a betegség kimenetele és a kórházi ellátás is optimalizálható. A hitelesnek tekintett (műszeresen validált) ágy melletti nyelés­vizsgálatokról még nincs magyar nyelvű összefoglaló. Célkitűzés - Célunk az volt, hogy a szakirodalom áttekintése alapján összegezzük azokat az ágy melletti nyelés­zavar-felméréseket, amelyeket az elmúlt húsz évben publikáltak, és akut stroke-betegeken, műszeresen validáltak. Kérdésfelvetés - Arra kerestük a választ, hogy az elem­zésbe bevont validációs kutatások milyen jellegzetességet mutatnak a vizsgálati elrendezést, a minta összeállítását, a felmérések összetételét, a felmérőlapok diagnosztikus érzékenységét tekintve. A vizsgálat módszere - Szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk nyolc tudományos adatbázison 2001-2021 között, a célkitűzéseinknek megfelelő keresőkifejezésekkel. A vizsgálat alanyai - Az irodalomkutatás során talált 652 kapcsolódó cikket nyolcra redukáltuk, ezek összehasonlító elemzését hajtottuk végre. A vizsgált tanulmányokban nagy eltérés mutatkozott a minta nagyságára, valamint a beválogatási és kizárási kritériumokra vonatkozóan. A diagnosztikus érzékenység tekintetében kiemelendő a GUSS-teszt. A teljes mintában az akut stroke-betegek között a műszeresen igazolt dysphagia prevalenciája 56,1% volt. Miután az elemzett kutatások fókusza és összetétele eltért, összehasonlításuk a dysphagia fogalmának tisztázatlansága, a kimeneti mutatók különbözősége vagy a szűrés időzítése miatt nehézséget jelentett. A hazai irányelvben javasolt GUSS-felmérés mindemellett alkalmas eszköz klinikai használatra.  Kulcsszavak: szűrés, dysphagia, felmérés, akut stroke, validáció,