Bevezetés: A kutatás középpontjában az a kérdés áll, miként képződnek le a mesei formájú narratívákban a személyiség megküzdést támogató aspektusai. A mesében az események a narratívákhoz hasonló logikus sorrendben követik egymást, ezért alkalmas formája lehet az élettörténet szimbolikus újraalkotásának. A mintában egészséges személyek és krónikus betegségben érintettek is részt vettek, így a kutatás teret adott a betegségélmény narratív jegyeinek megfigyelésére. Módszer: A résztvevők által írt mesei szövegek elemzése Propp morfologikus szempontrendszere, a TAT-teszt Murray által kifejlesztett elemzési rendszeréből átvett elemek, valamint a szakirodalom alapján további saját szempontok szerint zajlott. A kreatív írás feladatot pszichológiai faktorok kérdőíves felmérése egészítette ki. Eredmények: A krónikus beteg csoport több mint felénél fordult elő absztrakt, alaktalan ellenfélkép, amíg az egészséges csoportban mindössze 25%-ban, c2(1)=4,965, p=0,084. Az egészséges mintához viszonyítva a krónikus betegségben érintettek történeteiben gyakori elem a betegség- és halálmotívum előfordulása, c2(1)=4,374; p<0,05. Következtetés: A mesei forma szimbolikus alakban jeleníti meg írója önmagához és a világhoz való viszonyát. Az eredmények rámutatnak, hogy a saját mesében megjelennek az élettörténeti narratívum egyes elemei, mint a krónikus betegség élménye, amelyet a gyakori betegség- és halálmotívum, illetve az absztrakt ellenféltípus is alátámaszt.  Kulcsszavak: mesepszichológia, narratívum, krónikus betegség, megküzdés, alkalmazkodás