Helicobacter pylori - 2021 / Buzás György Miklós
Bibliogr.: p. 1281-1282. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2021.32181
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2021. 162. évf. 32. sz., p. 1275-1282. : ill.
A Helicobacter pylori továbbra is a világ legelterjedtebb fertőzése: prevalenciája a fejlődő országokban 70-80%, a fejlett országokban csökkenő tendenciát mutat. A dél-magyarországi véradókban a prevalencia 32%-ra csökkent. A migráció a befogadó ország számára a fertőzés fokozott kockázatával jár. A szövettani diagnózisban az immunhisztokémiai vizsgálat pontosabb a hagyományos Giemsa-festésnél. A mesterséges intelligencia érzékenysége a hagyományos endoszkópiáéval összehasonlítva 87%, pontossága 86%. Az újgenerációs szekvenálással lehetséges egy biopsziás mintából több antibiotikumérzékenység meghatározása. A Helicobacter pylori kezelésének európai regisztere kimutatta, hogy 2013 és 2018 között a bizmutalapú négyes vagy a 14 napos egyidejű négyes kezelések hatásosabbak, mint a hagyományos hármas kezelés, de elterjedésük igen lassú folyamat, jelentős földrajzi különbségekkel. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) felléphet Helicobacter pylori fertőzésben is, egymás kóros hatását felerősítve. A diagnosztikai módszerek korlátozottak. Protonpumpagátlók szedése növeli a COVID-19-fertőzés kockázatát és annak súlyos kimenetelét. Előzetesen ismert peptikus fekély, vérzés, illetve antikoguláns kezelés előtt az eradikáció a vírusos fertőzés lezajlása után indokolt. A probiotikumoknak az eradikációra gyakorolt hatásáról 20, közepes minőségű metaanalízis született, így a konszenzusokban foglalt álláspontok sem egyértelműek: a jövőben ezt tisztázni kell. Kulcsszavak: eradikáció, Európai Helicobacter pylori kezelési regiszter, Helicobacter pylori, probiotikum, protonpumpagátlók, SARS-CoV-2