Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=149440
MOB:2021/3
Szerzők:Maihoub, Stefani; Molnár András; Csikós András; Kanizsai Péter; Tamás László; Szirmai Ágnes
Tárgyszavak:SZÉDÜLÉS; SÜRGŐSSÉGI ORVOSI SZOLGÁLAT; ÉLETMINŐSÉG; KÖVETÉSES VIZSGÁLATOK; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2021. 162. évf. 30. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A sürgősségi osztályon szédüléses panaszokkal megjelent betegek életminőségének vizsgálata / Stefani Maihoub [et al.]
  Bibliogr.: p. 1221. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2021.32155
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2021. 162. évf. 30. sz., p. 1216-1221. : ill.


Bevezetés: A szédülés gyakori panasz, amellyel a betegek felkeresik a sürgősségi osztályt. Emellett fontos tünet, hiszen kihívást jelent mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából, és nagy hatással lehet a betegek életminőségére. Célkitűzés: Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy mennyire befolyásolta a szédülés a betegek életminőségét a sürgősségi osztály elhagyását követően. Módszer: A vizsgálat időtartama alatt 879, szédülést panaszoló beteg jelent meg a Semmelweis Egyetem sürgősségi osztályán. Részükre kérdőív került kiküldésre, amely tartalmazta a ?Dizziness Handicap Inventory? (DHI-) kérdőívet is. Megkeresésünkre 308 beteg (110 férfi, 198 nő; átlagéletkor: 61,8 +- 12,31 SD) válaszolt, az általuk visszaküldött kérdőíveket részletesen elemeztük. Eredmények: A leggyakoribb diagnózisok közé a benignus paroxysmalis positionalis vertigo, a centrális egyensúlyrendszeri eltérések és a szédülékenység tartoztak. Az elemzés alapján különbség volt látható a fizikális, a funkcionális és az emocionális pontszámok között. Kiemelendő, hogy a legmagasabb értékeket a fizikális csoportban regisztráltuk. A részletes otoneurológiai kivizsgáláson átesett betegek DHI-értékeit összevetettük azokéival, akik nem jártak ilyen vizsgálaton, a két csoport értékei között azonban nem volt szignifikáns különbség (p = 0,97). Emellett a DHI-érték emelkedése volt látható a végleges diagnózisig eltelt idő függvényében. Következtetés: A végleges diagnózisig eltelt idő, illetve a megfelelő kivizsgálás hiánya jelentős hatással van a szédülő betegek életminőségére. Lényeges a kivizsgálás, a mielőbbi diagnózis és a részletes egyensúlyrendszeri vizsgálat szerepe, ugyanakkor az utóbbi indokolt esetben kell, hogy történjen.  Kulcsszavak: szédülés, sürgősségi osztály, utánkövetés, 'Dizziness Handicap Inventory' kérdőív, életminőség