A hasmenés gyakori probléma, amellyel felkeresik a betegek a háziorvosokat. A betegek hasmenést említenek laza székletürítéskor, gyakori székelési ingerkor és sürgős ingerek esetén is. Akkor beszélhetünk hasmenésről, ha napi 3 vagy annál több széklet van, és a tömege több mint 200 g. Fontos elkülöníteni, hogy akut, perzisztáló vagy krónikus hasmenés áll-e fenn. Akut hasmenést akkor véleményezhetünk, ha a tünetek 14 napon belül kezdődtek. Ennek hátterében leggyakrabban vírusos eredet igazolható a fiatal populációban, míg az időseknél egyre gyakoribb a Clostridium difficile okozta infekció. Perzisztens hasmenésről beszélünk, ha a tünetek 14-28 nap közé tehetőek, gyakran megy át ez krónikus hasmenésbe. Hátterében protozoon-, parazitafertőzés irányába kell vizsgálatokat kezdeményezni. Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a tünetek több mint 28 napja tartanak. A felnőtt lakosság 1-5%-át érinti. Ennek hátterében fiatal felnőtteknél leggyakrabban funkcionális okok, irritábilisbél-szindróma áll, máskor cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség igazolódik. Az idősebb betegek esetében főként organikus okra derül fény, nem hagyható figyelmen kívül a daganatos betegségek gyanúja sem. Mindig szem előtt kell tartani azonban azt, ha éjszaka is van hasmenés, akkor ennek hátterében organikus okot kell keresni. Fontos figyelemfelhívó jel a székelési habitusváltozás is, amelyet részletes kikérdezéssel tisztázhatunk. A hasmenés differenciáldiagnosztikájában igen alapos anamnézisfelvétel szükséges, hisz itt különösen igaz a mondás: "Jó anamnézis, fél diagnózis".